Balatonfüredi kikötő Kékszalag Port

Az aktuális viharjelzéseket a tavak körüli viharjelző lámpák jelzik. A riasztást a HungaroMet Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. A Balatonnál négy vízközépi platformon is működnek viharjelző lámpák. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van. Ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.

Az elmúlt évek bevált gyakorlatának megfelelően a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére bontjuk fel, a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére.  Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak az aktuális viharállapotról. A viharjelzést a Hungaromet Zrt korszerű infrastruktúrája segíti, melynek része az automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések, valamint az ezek által szolgáltatott információkat megjelenítő korszerű térinformatikai eszközök. Ugyancsak az előrejelzés szolgálatában áll egy nagy  teljesítményű szuperszámítógép is.

A viharjelzőpontok villogó fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. 

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is.

Mire kell ügyelni a viharjelzések idején?

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható.

A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén derült időben fújó száraz, meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízibicikliket a hullámos mélyebb vizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl térsége.

Az érvényes viharjelzés mellett főleg a vitorlásoknak, vízi túrázóknak érdemes tájékozódni a várható időjárás felől is a fenti források alapján. A másodfokú viharjelzés figyelmeztethet egy-egy 60 km/h-s széllökésre, de 100 km/h-s szélvihar közeledtére is.